Szlovák kopó
Szlovák kopó (Slovenský kopov) | |
Fajtagazda ország | Szlovákia |
Osztályozás | |
Csoport | VI. Kopók és rokon fajták |
Szekció | 1. Kopók |
Típus | 1.2 Közepes méretű kopók |
Fajtaleírás | |
Osztályozó szervezet | FCI |
Érvényes standard | [1] |
Kiadás éve | 2001 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovák kopó témájú médiaállományokat. |
A szlovák kopó egy kopófajta.
Történeti áttekintés
[szerkesztés]Ősi szlovák fajta, bár tenyésztése a második világháború után kezdődött. A fajtastandard 1963-ban lett elfogadva. Csehszlovákia kettéválása óta a szlovákok nagyon büszkén vállalják fel maguknak a szlovák kopót. Az utóbbi időben más országokban is növekvő népszerűségnek örvend.
Felhasználás
[szerkesztés]Szlovákia legsokoldalúbb vadászkutyája, kiváló csapázó, kajtató és apportírozó. Vaddisznó keresésére és kisebb vadak irtására egyaránt használják.
Jellemzői
[szerkesztés]Jó felépítésű, izmos eb. Kiváló tájékozódási képessége van, ugyanakkor jó őrkutya. Természete eléggé hasonlít a dobermannéhoz, bár nincs sok köze a két fajtának. Fiatalkorában nehéz féken tartani, provokatív és szertelen. A kanok különösen igénylik a szigorú nevelést. Ahogy felnőnek, bemutatkozik kiváló vadászösztönük is. Szemszíne sötétbarna, füle lelóg. Szőre 2–5 cm hosszú, aránylag vastag. Színe fekete; a lábain vörösesbarna, illetve mahagóni jegyekkel.
Méretei
[szerkesztés]Marmagasság: 45–50 cm (kan), 40–45 cm (szuka) Testtömeg: 15–20 kg
Források
[szerkesztés]- Szinák János-Veress István A világ kutyái II.
- Dr. Bruce Fogle - Új Kutya enciklopédia
- Eva-Maria Kramer - Elektra kutyakalauz